Az egyházközség pénzmozgásai rögzíthetők, a házipénztári vagy banki be, ill. kifizetések alapján. A könyvelések tartalmazzák a bizonylatszámot, jogcímeket és a befizető adatait. A könyvelt adatokból egy gombnyomással készíthetünk jelentéseket, illetve gépi bizonylatot.
A pénzmozgás táblázata jelenik meg az adatterületen.
Új pénzmozgás felvétele a kis plusz jelre történő kattintással történik. Ekkor megjelenik
az adatbeviteli képernyő, amely négy nagyobb részre tagolódik.
A befizető/felvevő neve, címe, egyházközségi státusza, csoport
A befizető nevét a már meglévő névsorból be lehet választani vagy az új nevet be lehet gépelni.
Ha a begépelt név még nem létezik a listában, akkor a bizonylat mentésével bekerül a névsorba.
A cím beírásánál, ha olyan települést vagy utcát adtunk meg, ami még nem szerepel az adatbázisban, akkor azt is rögzíti a könyvelés mentésével együtt.
Ha új befizetőt/felvevőt adunk meg, akkor lehet jelölni, hogy egyházközségi tag-e.
Az itt újonnan felvett név automatikusan bekerül a partnerek (vagy ha egyházközségi tag, akkor az egyháztagok közé)
Házipénztár vagy folyószámla
A bankszámlák és pénztárak letilthatók a könyvelési beállítás részben. A letiltott bankszámlák nem jelennek meg a listában.
Befizetést vagy kifizetést, bizonylatszámot és a dátum mezőket tartalmazza.
Jelölje be, hogy befizetést vagy kifizetést könyvel. Kötelező kitölteni.
Könyvelési jogcím
et csak akkor
tud beválasztani, ha ezt a mezőt már kitöltötte.
A pénzügyi bizonylat száma
mezőbe a
kézzel megírt (és elvileg a kezünkben tartott)
pénztárbizonylat számát, illetve bank könyvelésekor a
bankszámlakivonat számát kell írni.
Ha a könyvelés mellett a pénztárbizonylatot a programmal szeretné elkészíttetni, akkor hagyja üresen. Erről a Pénztárbizonylat készítés fejezetben olvashat részletesen.
A pénzmozgáshoz a pénztárbizonylat vagy
bankszámlakivonaton kívül más, ún. alap bizonylat is kapcsolódhat.
Ilyenek pl. az átvételi elismervény, a számla vagy a
postai csekk. Ennek számát ne ide írjuk, hanem a
Könyvelési rész Alap bizonylat száma
rovatba.
Ha a bizonylatok könyvelése sorrendben történik (amitől el is térhet, ha úgy hozza a helyzet), akkor a pénzügyi bizonylat száma alatt található
és gombbal lehet gyorsítani az adatrögzítést. Ezek a legutóbbi vagy az azt követő bizonylatszámmal töltik ki a mezőt. A bizonylatszámokat bankszámlánként és a pénztárbizonylat esetén irányonként külön veszi figyelembe a rendszer.A dátum megadásánál a Naptár vagy a Jeles napok funkciót lehet segítségül hívni.
Dátumot visszamenőlegesen is meg lehet adni.
Kötelező kitölteni. Ha az összeget is megadtuk, akkor a bizonylat könyvelését már tároltathatjuk a programmal. Azaz megjelenik a hatás a pénzkészlet jelentésben és a pénztárkönyvben.
A jogcím mező értéke határozza meg, hogy az összeg a zárszámadás melyik sorába fog kerülni.
Ha jogcímet bármelyik részét (tehát nem csak az elejét) elkezdi gépelni, akkor a begépelt szöveg szerint szűkített listát kínál fel a program.
Nem kötelező kitölteni, utólag is lehet pótolni.
A Közlemény
rovatban további olyan
információt adhatunk meg, ami nem derül ki más mező
értékéből (pl. a jogcímet kár megismételni). A
pénztárkönyvben (és bizonylat készítés
esetén a bizonylaton is) megjelenik, amire nem történt
semmilyen utalás a Pénzmozgás könyvelése ablakban. A
Közlemények rovat „megjegyzi” a beírt szövegeket, hogy a
gyakran előforduló elnevezéseket ne kelljen újra
begépelni.
Az Alapbizonylat típusa
és az
Alapbizonylat száma
rovatokba olyan külső
bizonylat adatai kerülhetnek, melyek a pénzmozgáshoz
kapcsolódnak a bankszámla kivonaton és a pénztárbizonylaton
kívül. Az alábbi példa egy számla esetét mutatja:
Az adatbevitelt a szokásos módok valamelyikével (pl. a II.3.1. szakasz - Adatbevitel lezárása).
gombra kattintva) lehet befejezni (részleteket itt talál: