A pénzmozgás táblázata jelenik meg az adatterületen.
A fejléc első eleme a táblázat oszlopainak elrendezését szolgálja. Ezzel lehet az oszlopokat eltüntetni, ill. a szélességüket beállítani.
A lefele mutató dupla nyíl valamennyi pénzmozgás részletét megjeleníti, ill. eltünteti.
Ha csak bizonyos pénzmozgások részletei érdekelnek, akkor elég a táblázatban az adott pénzmozgás melletti kis háromszögre kattintani, ezzel lehet megjeleníteni, ill. eltüntetni a részleteket.
Új pénzmozgás felvétele a kis plusz jelre történő kattintással történik. Ekkor megjelenik
az adatbeviteli képernyő, amely négy nagyobb részre tagolódik.
A befizető/felvevő neve, címe, egyházközségi státusza, csoport
A befizető nevét a már meglévő névsorból be lehet választani vagy az új nevet be lehet gépelni.
Ha a begépelt név még nem létezik a listában, akkor a könyvelés lezárásával bekerül a névsorba.
A cím beírásánál, ha olyan települést vagy utcát adtunk meg, ami még nem szerepel az adatbázisban, akkor azt is rögzíti a könyvelés mentésével együtt.
Ha új befizetőt/felvevőt adunk meg, akkor lehet jelölni, hogy egyházközségi tag-e.
Az itt újonnan felvett név automatikusan bekerül a partnerek (vagy ha egyházközségi tag, akkor az egyháztagok közé)
Házipénztár vagy folyószámla
A bankszámlák és pénztárak letilthatók a könyvelési beállítás részben. A letiltott bankszámlák nem jelennek meg a listában.
Befizetést vagy kifizetést, bizonylatszámot és a dátum mezőket tartalmazza.
A pénzügyi bizonylat száma sorába a plébánia saját bevételi és kiadási pénztárbizonylatának a száma, illetve a bankszámla kivonat sorszáma kerülhet.
Gépi pénztárbizonylat kiadása esetén pedig üresen is kell hagynunk ezt a helyet. Ide majd másképp kerül be a bizonylatszám, ami a Gépi bizonylat készítés fejezetben van részletesen leírva.
Ha meg akarjuk őrizni az alap bizonylat számát (pl. átvételi elismervényen, vagy villanyszámlán stb. lévő bizonylatszámot, akkor azt a Könyvelési rész
rovatba érdemes beírni, az előtte lévő sorban pedig a bizonylat típusát kell feltüntetni.Abban az esetben ha eddig egymás után sorban adtunk bizonylatszámokat, a folytatásához segítséget ad a program úgy hogy a
gombra kattintással kiírja a legutóbbi bizonylatszámot.A
gombra kattintással pedig megadja a következő bizonylatszámot.A könyvelés számára a bizonylatszám arra jó, hogy a papír és a számítógépes adatforma közötti gyors megfeleltetést lehetővé tegye. Vagyis a papírt egyértelműen azonosítsa.
A dátum megadásánál a Naptár vagy a Jeles napok funkciót lehet segítségül hívni.
Dátumot visszamenőlegesen is meg lehet adni.
Ebbe az oszlopba a Bizonylati összeg, Jogcím, Közlemény, Alapbizonylat típusa, Alapbizonylat száma kerül.
A jogcím beírásánál a rubrika melletti háromszögre kattintva előtűnnek a jogcímek kódokkal együtt.
A Közlemény
rovatba csak olyan
információt írjunk ami nem szerepel máshol az adatbeviteli
ablakban. Pl. a könyvelési kódban szereplő információt
fölösleges itt megismételni, vagy egy számla kifizetés
könyvelésénél a számlaszámot célszerű az Alap bizonylat
száma
mezőben feltüntetni.
Az Alapbizonylat típusa
és az
Alapbizonylat száma
rovatokba olyan külső
bizonylattípusok kerülhetnek, melyeknek valahonnan máshonnan
kaptak bizonylatszámot. Példánkban az alapbizonylat típusa
villanyszámla és az alapbizonylat számát is máshonnan, a
villanyszámlával együtt kapta.
A Közlemények rovat „megjegyzi” a régebben beírt típusokat, hogy a gyakran előforduló elnevezéseket ne kelljen újra begépelni, és már az első pár karakternél előhozza az előzőekben eltárolt típusneveket.